Tudod, amikor egy anyának szembesülnie kell azzal, hogy gyermeke szeméből egyik napról a másikra eltűnik a fény az óriási megrázkódtatás. Az autista gyerekeknél három éves kor környékén fordulhat ez elő.

Jo-t, az anyukát is ez rogyasztotta meg. Fiának a szemében két év két hónaposan látta először a nagy ürességet. Az addig szépen beszélő Sam – aki angolul és spanyolul társalgott – egyszer csak megszűnt beszélni, kommunikálni, „szemkontaktozni”. Legtöbbször feküdt az ágyon és a fülcimpáját simogatta.

Gyermekénél minden a korának megfelelően indult be. Aztán ….

A következő két évben 11.000 fontot (4,5 millió forintot) költött arra, hogy kiderítsék mi okozta a változást. Teljesen kétségbe volt esve, hogyan lehetne megállítani az egyre gyorsuló regressziót. Közben Jo apja meghalt, a férje elvált tőle, kirabolták a házát, de a legborzalmasabb mégis a fia állapota és a saját tehetetlensége.

A rohadt elszomorító ebben az, hogy a mai napig rengetegen mennek végig ezen a göröngyös úton – és nem csak hazánkban –; amíg kiderül az autizmus.

Igazán sorsfordító esemény nyolc évvel ezelőtt történt a család életében, amikor egy közeli farmra mentek el kirándulni. Sam kiszúrt egy kis malacot az ólban. Leült mellé, majd hirtelen felvette és elkezdte simogatni. Az állatnak annyira tetszett a dolog, hogy elaludt, Sam pedig teljesen megnyugodott. Eldöntötték, hogy megveszik.

Sam és Chester, a malac azóta elválaszthatatlan lett egymástól. Sam szemébe visszatért a fény. Korábban soha nem játszott öccsével, de Chester érkezése óta, már együtt fociznak. És jó irányban halad az autizmus specifikus fejlesztése.

Az anyuka könyvet írt róla. Jo Bailey-Merritt: Sam and Chester: How a mischievous pig transformed the life of my autistic son

Van, akinek a bivaly jön be, van, akinek a delfin, de szerintünk otthonra egy kisebb termetű, lakásban tartható rainbowteddy kis cica való.

Forrás: Facebook