Ha autista gyermeket látsz egy ajtó előtt álldogálni, mit teszel? „Segítsek neked?”, bekopogtatsz?, kinyitod az ajtót?.

Ha nem ismered Józsikát, az autizmusát, az aktuális szituációt, akkor a segítségnek vélt ajtókopogtatással nagy eséllyel épp az ellenkezőjét fogod elérni.

Az akciód hatására a gyerkőc elkezdi ütni a fejét, ami megrémít és próbálod lefogni a kezeit. Erre fülsüketítő üvöltésbe kezd. Kijönnek a szomszédok, akik már csak legyintenek egyet: „Engedd már el azt a gyereket! Ki tudja ő nyitni az ajtót. Időt adj neki!”.

Öt perc pihenő után Józsika hármat kopogtat az ajtón, az anyukája kinyitja azt és mindenki boldog.

Itt a szülőknek volt idejük kivárni, ám erre nincs mindig idő, és komolyabb galibát is okozhat.

Egyik tanulónk táblarajza: Ajtónyitás

Segítséget adni tudni kell

Az osztályban elsőként a kicsik megtanulnak segítséget kérni, a nagyok pedig adni.

Ezt a tanévet öt kisfiúval és egy kislánnyal kezdtük. Következetes, kemény és kitartó munka során eljutottunk odáig nyolc hónap elteltével, hogy egy vendégünket a játékasztalunkhoz mertem ültetni.

Ez így kezdődött

Nemrégiben a főnökeim felhívtak a párommal a tanáriba és óriási lelkesedéssel elmondták, hogy egy magasrangú személy fogja megnézni az órámat. Mindezt oly módon próbálták, mintha minden nap ez történne. Pedig a nevet hallva, még felfognom is elég volt.

Ők természetesen nagyon örültek. Viszont rajtam valami mást is láthattak. Naná! 6 autista kisgyerek, akiknek az autizmusa a szivárvány spektrumával vetekszik. Van, aki nem beszél. Van, aki túl sokat beszél. Van, aki hirtelen lángol, és van, aki támogatóan huncutkodik. Ez kihívás.

Felkészítésre idő már nem volt. Így, mint mindig, arra terveztem, amit már tudtunk.

A tanóra alapja a nyugalom. Ebben a helyzetben ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gyerekek előre ismerjék a vendéget. Így csökkenthető a beláthatatlan okozta lefagyás és dühkitörés kockázata. Vagyis a jövőt minél jobban láthatóvá kell tenni.

A személy bemutatása egyéni és családi fotókkal viszonylag egyszerű. A magasrangú szemléltetése 7-10 éves, autizmussal élő, különböző IQ-val rendelkező gyerekeknek már a nagy kihívás része.

„Egy magasrangú néni fog hozzánk jönni.” – ez különösebb reakciót nem váltana ki a gyerekekből. Már pedig én tudtam, hogy autista padavanjaimból elő lehet csalni az odaillőt.

Ezért inkább

„Egy királynő fog hozzánk jönni, akinek nincsen koronája. És veletek együtt fog játszani.” Erre felcsillant néhány szempár és valódi mosoly jött az arcukra. Páran látszólag változatlan nyugalommal figyeltek tovább.

„Ezen a fényképen ő van: Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnök asszonya. Ő fog veletek beszélgetni. Ezen a fényképen a családjával van, a férjével és a gyerekeivel.”

Egy fényképét kitettem a táblánkra, egyet beragasztottam a naptárba, és az összes gyerkőcnek készítettem egy-egy napirendi kártyát (a látogatás napjára).

Attól kezdve minden nap sokat beszélgettünk erről.

Az óra tervezéséhez még szükség volt egy fontos infóra: mennyi ideig lesz az osztályban a vendégünk. A titkárnő előzetesen megtekintette az iskolánkat és akkor azt mondta, hogy öt-hat percet, majd hozzátette, ha életszerű lesz (nagyon szépen fejezte ezt ki, sajnos arra pontosan nem emlékszem), akkor maradni fog.

5-6 perc. Az nem túl sok. Életszerű szituációval több lehet? Az menni fog. És úgy már elegendő idő lesz nagyobb betekintést adni a tanulóim autizmusába. Ez pedig a megértés alaptényezője, ami talán nagyobb támogatást eredményez kishazánk összes diákjának, és közvetve a családjaiknak.

Gyorsan eljött a nagy nap. Minden az ütemterv szerint alakult. A köztársasági elnök asszony köszönt külön-külön a hat kislurkónak, váltott velük néhány szót. Aztán a napirendhez mentek és következett a „játék-munka-tanulás”.

Első lépésben munkára hangoltam.

Majd választottam egy játékvezetőt, aki felkérte a köztársasági elnök asszonyt, hogy csatlakozzon a csapathoz.

Gyakoroltuk a segítség kérést-adást, az egymásra figyelést, a kivárást, mindezeket egy kirakóval. /Amikor a teljes osztály együtt dolgozik, akkor – lehetőség szerint – a leggyengébb képességre építek./ A munka végén dicsértem és jutalmaztam őket, végül a napirendhez mentek.

Aznap délelőtt a legtöbb feltétel adott volt, ami kihozhatta volna az autizmus azon oldalát, ami megboríthatta volna a csapat harmóniáját. Azonban a srácok meglepően nyugodtan viselkedtek.

Az óralátogatás végén ajándékot adtunk át a köztársasági elnök asszonynak. Természetesen saját készítésű Pam pam pam társasjátékunk 9 szimbólumos, 73 lapos kártyapakliját. Ez színes, formás és nagyon értékes sorozat.

Mi is kaptunk labdákat ajándékba, amikkel azóta is nagy örömmel játszanak a padavanjaim.

Ted Lasso a sikert nem győzelmekben és vereségekben méri. „Hanem abban, hogy a fiúk a legjobbat nyújtsák a pályán és azon kívül is. És ez nem mindig könnyű, de felnőni sem az, ha nem hisz senki az emberben.”

A feleségemmel mi is így mérünk. Azon dolgozunk, hogy a ránk bízott autista tanulóink, amikor kikerülnek a kezeink alól az elsajátított tudást – megfelelő megsegítéssel – jól tudják majd alkalmazni az életük során.

Fotó: Kékesi Donát a lényegre kattintott.