Az autizmus vonzó tulajdonságai

Az autizmushoz számos olyan tulajdonságok kapcsolódnak, amelyek vonzóak a leendő partner számára. Az illető lehet figyelmes, tájékozott, kreatív, kedves, megnyerően éretlen, testileg vonzó, csendes és tapasztalatlan a romantikus kapcsolatokban. Lehet együttérzést érezni naiv szociális képességei iránt, amik miatt a suliban pont, hogy folyton csúfolták és zaklatták.

A leendő autista partnert gyakran azért értékelik, mert kiszámítható, őszinte és magabiztos a véleményében, esetleg közös érdeklődési körrel és irigylésre méltó karrierrel büszkélkedhet. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mint a neurotipikus partner valamelyik szülője, így folyékonyan beszélik az autizmus nyelvét és kultúráját.

A kapcsolat kezdete

A kapcsolat korai szakaszában az autizmus jellemzőinek mélysége elfojtható úgy (vagyis láthatatlanok tudnak maradni), hogy a neurotipikus partner nincs teljesen tisztában partnere autizmusával. Egy hagyományos, sima és kielégítő kapcsolatra számít.

Ha ebben a szakaszban felismerik vagy kiderül az autizmus, akkor valószínűleg a szerelem biztosítja a kölcsönös megértést és az alkalmazkodást.

Az álca

A klinikai tapasztalatok és kutatások kimutatták, hogy az autista férfiak és nők egyaránt kifejleszthetnek egy kompenzációs mechanizmust a szociális és interperszonális nehézségek álcázására a kapcsolat korai, romantikus szakaszában. Lehet, hogy az ideális partnernek tűnő szakértelmet, szerepet olyan romantikus filmekből sajátították el, amelyek olyan forgatókönyvet és mintát adtak, amelyek elbűvölték a partnert.

Ez a fajta normális – neurotipikus viselkedés, az autizmus álcázása, a különböző forgatókönyvek és szerepek használatának képessége sikeresen használható a munkahelyen és társaságban, „kaméleonná” válva.

Az első közös házban

Azonban, amikor már együtt élnek, a magánéletben a partner megtapasztalja mi rejlik az álarc mögött. Az autista személy vonzódhat valakihez, aki kivételes szociális szakértelemmel és empátiával rendelkezik a társas nehézségei iránt, megérti zavarodottságát és túlterheltségét a szociális helyzetekben, valamint az ezt követő kimerültségében és ”most egyedül kell lennem” szituációban. Az autista partner felismerheti, hogy szüksége van egy olyan partnerre, aki szintén aktívan keres egy társat, aki így a mentora, sőt a ”tolmácsa” lehet a baráti és családi körben, továbbá nem kritizálja azért, mert szociálisan naiv, vagy ügyetlen. Felismerheti, hogy számos szociális és érzelmi támogatást nyújt, amilyet korábban a szülei biztosítottak.

Több évnyi együttélés után

Több évnyi együttélés után a pár azt tapasztalhatja, hogy a kapcsolat nem úgy alakul, ahogyan azt eredetileg tervezték. Lehet, hogy gyászolják az egykor remélt konvencionális és kölcsönös partnerséget. A neurotipikus partner számára a kapcsolat kezdetén megnyerő autista tulajdonságok, mint például a vonatmodellek lelkes gyűjtése, később konfliktusok forrásává válik az arra fordított idő és pénz mennyiségét illetően.

A kezdeti optimizmus, hogy partnerük fokozatosan megváltozik, érzelmileg támogatóbb és szociálisan képzettebb lesz, egy idő után kétségbeesésbe mehet át. A szociális készségek statikusnak tűnnek, mivel korlátozott a társasági kedvre való motiváció, vagy állandó ösztönzést igényelnek partnerüktől.

Az autista partnernek otthon gyakran van szüksége elszigeteltségre, hogy kipihenje a munkahelyi társas interakciókat. Majd szép lassan csökkenhet a barátokkal és családdal való kapcsolattartása is.

Fokozatosan a neurotipikus partner vonakodva vállalja, hogy partnere érdekében csökkenti a társas érintkezés gyakoriságát és időtartamát. Így az autizmus jellemzőit beépíti a saját személyiségébe, életmódjába.

Társas magány

A neurotipikus partner számára jelentős probléma lehet a párkapcsolaton belüli magány érzése. Ezzel szemben az autista partner hosszú ideig elégedett lehet saját társaságával – egyedül, de nem magányosan. A neurotipikus partner szemszögéből folytatott beszélgetések ritkábbak és felületesek lesznek, az autista partner szemszögéből pedig ezek kielégítőek. Pusztán információcserék, nem pedig egymás társaságának élvezete.

Egy kapcsolatban elvárás a szeretet, a vonzalom és az érzelmi támogatás rendszeres megnyilvánulása. Az együttérzés, a bókok és a mindennapos érzelmi támogatás szavai és gesztusai ha hiányoznak, akkor azok hozzájárulhatnak az alacsony önbecsüléshez és depresszióhoz a kapcsolaton belüli ketrecbe zárt neurotípusos partner esetében. Autizmusa miatt előfordulhat, hogy az autista partner nem képes felismerni és intuitív módon válaszolni partnere nonverbális kommunikációjára; és úgy érzi, hogy bármit mond vagy tesz, az soha nem elég ahhoz, hogy boldoggá tegye partnerét. Akaratlanul is tévedhetnek, valamint túlzottan és indokolatlanul bírálhatnak, elutasíthatnak.

A totál káosz

Az autista gyermekek és felnőttek nehezen képesek értelmezni a finom, nonverbális kommunikációt, olvasni a kontextuális jelzéseket: valaki mit gondol, mit érez.

Ezzel párhuzamosan a neurotipikus partnernek is nehézségei adódnak autista párja elme olvasásában. Ugyanis azért nem fogja tudni értelmezni a mimikát, a gesztust, a testbeszédet, mert autista partnerének problémái vannak, azok „normális kinyilvánításával”. Az autizmus másik jellemzője az alexitímia (a szavak hiánya az érzelmek leírására) jelentős nehézségekbe ütközik, ami gátolja a gondolatok és érzések feltárását a kapcsolatban. Így mindkét partner számára összeomlik a kommunikáció és egymás belső világának megértése.

A gyerek

A kapcsolaton belüli dinamika és stresszszint a gyermekek érkezésével elkerülhetetlenül megváltozik, új felelősségeket és konfliktusforrásokat jelent, például eltérő nevelési stílusokat. A kapcsolat törésponthoz érhet. Az autista partner kevésbé fér hozzá a stresszkezelési stratégiáihoz, mint például a magány vagy a különleges érdeklődés, ami örömforrás, kikapcsolódás és hatékony gondolatblokkoló. A kapcsolat megromolhat, kétségbeeshetnek, haragudhatnak egymásra. Nincsenek tisztában azzal, hogy mit tegyenek a kapcsolat támogatása és javítása érdekében.

Ezek Michelle Garnett és Tony Attwood, klinikai pszichológusok gondolatai az autista párok terápiás megsegítéséről. Aki szükségét érzi annak érdemes részt vennie az online óráikon, vagy felkeresnie egy szakosodott párkapcsolati terapeutát, pszichológust.

Úgy tehető szebbé egy autista felnőtt élete, ha már kisgyermekkorában rendszeres fejlesztésre viszik és barátkozik kortársaival.

Társasjátékunkkal gondolkodni tanítjuk a gyerekeket: Youtube videónk.

fotó