Ha van '86 előtt vásárolt ollód, akkor lehet, hogy azt ebben a solingeni gyárban készítették. 1886-ban indult be a gyártás és kerek 100 évig ontotta magából az élesebbnél-élesebb ollókat. Autista tanulóinknak itt tartottunk matek, köri, magyar, tesi, technika órát, és persze habilitációt.

Az öreg német gépek legtöbbje ma is működőképes. Ez a 250 lóerős dízelmotor működtette a Gesenkschmiede Hendrichs 32 kalapácsgépét, préseit, csiszolóit. Amikor ott voltunk nem volt beindítva, de a lenti videóban bemutatják hogyan zakatolt fénykorában.

A srácok is meglepődtek amikor meglátták, hogy a kazánba a munkásoknak naponta mekkora kupac szenet (kb. 2 tonnát) kellett belapátolniuk. Egyikőjük megjegyezte, hogy nekik már nem kellett konditerembe menniük.

 A makettek szépen szemléltetik a gyártási folyamatot.

Az olló 12 részének a nevei németül.

A múzeumnak van egy állandó kiállítása mindenféle ollókból, késekből.  A képen látható olló egy igen különleges darab, mivel négy vágó része van. Mire használhatták? A fantáziádra bízzuk.

Az 1. képen a német fapapucs jól felismerhető. De  mi lehet a masina? A megoldást a poszt aljára tettük. Úgy látszik, mint az autizmus.

A 2-on egy idős bácsi a kalapácsgéppel ütötte ki az olló formáját, aki egyébként egész életében a gyárban dolgozott. A 3-on a zsilettpenge élezése látható, a 4. és a 7. az egyértelmű, az 5-en élező műhely és korongok, a 6. fotón egy legalább 200 kilós kalapácsgép van,

Ezen a képen mi vagyunk és Karl (bal szélen), a német tanárkolléga.

A videóban bemutatják a gyárat, a gépeket, az ollókészítés lépéseit. Elképzelheted, hogy egy munkásnak a nap végére hogy csengett a füle a gépek egész napos zajától.

Megmutattad már a karácsonyi ajándékot az autista gyerekednek, ismerősödnek?

Az 1. képen egy köszörű gép látható.