Az emberek többsége nincs oda a mosogatásért. Megcsinálják, de nem olyan kedvvel, ahogyan azt ez az autista fiatalember teszi.

Wisconsin államban tavaly karácsony tájt kapott munkát a huszonöt éves autista Andy Mulleady egy kávézóban. Egy munkakeresésre szakosodott szervezet segített Andynek és a kávézó tulajának az egymásra találásban.

Andy imádja a rábízott feladatokat: a mosogatást és az asztalletörlést. Ő ezekre képes. Semmi komoly. Csak munka, amit valakinek el kell végezni.

A tulaj azt mondja, hogy nem csak egyszerű mosogatás ez számára, hanem a kapcsolatteremtés és beszélgetés színtere is egyben.

Andynek szigorú napirendet kell követnie a munkája során. Ebben van egy állandó segítője is, aki egész nap mellette, vagy mögötte áll és támogatja, irányítja, visszatereli.

A tulaj persze nem Andy foglalkoztatásából fog meggazdagodni. A bárki által igénybe vehető állami támogatás nélkül még mínuszba is menne. Andy egyszerűen egy más színt visz az ott dolgozók munkájába.

Andy hetente egy nap dolgozik, de ez a nap számára a hét fénypontja. És nem csak neki, hanem a szüleinek egyaránt. A tavalyi karácsony megadta élete egyik értelmét: a munkát.