Jó biznisz az autizmus
Három évesen egy sarokban üldögélve előre-hátra hintázott és sikoltozott. Tavaly szeptemberben, negyvenkét évesen lerajzolta Köln látképét, amit most egy millióért árul magyar sógorával. Erről szülei a 70-es években álmodni sem mertek.
A kölni dóm harangjaihoz két éve fellépcsőztünk autista tanulóinkkal.
Ez a felújított Queensmill School, ahol Stephen Wiltshire tanult.
Akkoriban Wiltshirék még csak azt látták, hogy fiúk, Stephen nem beszél és nagyon furcsán viselkedik. Kiderítették, hogy ezek oka az autizmus. 1979-1987 között a Queensmill Iskolába járatták, ahol a tanárai papír és ceruza segítségével beindították a beszédét, amit 9 évesen már folyékonyan használt. Így derült fény a zseniális rajztudására.
Stephen 8 éves volt, amikor a brit miniszterelnök felkérte, hogy rajzolja le a Salisbury Katedrálist.
Hogyan alakult volna Stephen és családja élete, ha a szülei:
- nem ismerik fel a probléma súlyosságát,
- nem viszik el vizsgálatra,
- nem időben derül ki az autizmus,
- nem fogadják el az autizmust,
- nem hisznek a fejlesztés szükségességében,
- nem hordják mindennap suliba,
- nem járnak rendszeresen fejlesztésre?
Így is alakulhatott volna, akár ilyen tüneteket is produkálhatott volna.
Persze az előbb felsoroltak betartása mellett sem fog minden autista dolgozni és kaszálni a munkájával, nem lesz mindegyikből szupersztár. De ha már annyit megkeres, hogy saját magát eltartsa, akkor az mindenkinek jó. Még neked is, mivel így a befizetett adódból állambácsinak nem kell az autista felnőttet vagy a szüleit segélyezni. Ehhez csupán jó iskolát kell biztosítania.
A fotón Stephen Mexikóvároson dolgozott. Láthatóan boldog és kiegyensúlyozott.
Miért olyan sikeres és jól fizetett a munkájában Stephen?
Mert szerető család veszi körül. Egyedül nem képes önmagát menedzselni. Ebben segít neki a családja. Testvére, Annette és férje, Szipola Zoltán /aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett/ biztosítják a nyugodt életet és szervezik a háttérmunkát.
Annette elmondta, hogy autista tesójának egész életében támogatásra lesz szüksége.
Forrás: Stephen Wiltshire