Az autizmus megértésének első lépése, hogy tudd hová sorolták az autizmust a mentális zavarok periódusos rendszerében.

Az autizmus tanfolyamunk előző részében megmutattam a múltban történteket: mi hozott némi vigaszt és megnyugvást az anyák ezreinek; ki volt Grunya Efimovna Sukhareva és Georg Frankl, akik munkássága éppoly fontos volt az autizmus kutatásban, mint Leo Kanneré és Hans Aspergeré.

Ebben a részben bemutatom mi az, ami segíti az autizmus megértését. Ha ezt átlátod, akkor már közelebb kerültél a hatékony segítségnyújtáshoz.

Alapvető fontosságú az autizmus besorolásának ismerete a mentális zavarok rendszerében. Ezt a felosztást az Amerikai Pszichiátriai Társaság (American Psychiatric Association) állítja össze a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében.

Viccesen az emberek két csoportra oszthatóak: a "zavarnélküliekre és a zavarosokra". A mentális zavarokat a DSM-5 az alábbi képen csoportosítja:

A mentális zavarok 22 területe.

Akinek valamilyen „értelmi zavara van” azt a pszichiátere vagy a pszichológusa bekategorizálja, pl.: szorongó, szkizofrén, depressziós, kényszeres, személyiségzavaros, stb. a képről leolvasható 22 terület alkategóriáiba.

Az idegrendszer fejlődési zavaraiba tartozik: az intellektuális képességzavar, a kommunikációs zavar, az autizmus spektrum zavar, a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar, a specifikus tanulási zavar, a mozgászavar, a Tik zavar, az idegrendszer fejlődésének egyéb zavarai.

Ez a felosztás a DSM-5 szerint van, amely csak a mentális zavarokkal foglalkozik.

A BNO-10, a betegségek nemzetközi osztályozó kódrendszere – amelyben minden betegségről írnak és hazánkban is használnak –, kicsit másabb. A hétköznapi ember szempontjából az autizmust mindkét rendszer – kisebb-nagyobb különbségeket leszámítva – közel hasonlóan értelmezi.

Időközönként változtatják, javítják, pontosítják a betegségek elnevezését, a kategóriáit, leírásait.

A DSM-5-ben az autizmus letisztultabbá vált. Egy fogalom alá rendezték a korábbiakat.

A BNO-10 nagyobb teret ad a diagnosztának, ha az bizonytalan egy gyermek autizmusában, mivel több pervazív fejlődési zavar alkategóriába sorolhat.

A DSM-5 bevezetése elején azt gondolták a szakemberek, hogy ezért és a szigorúbb követelményei miatt kevesebb gyermek és felnőtt kap majd autizmus diagnózist. Ehhez képest a számuk még Amerikában sem változott.

A BNO-10-ben félreérthető lehet a gyermekkori autizmus kifejezés. Abban mindkettő megegyezik, hogy az autizmus jelenleg nem „gyógyítható”, egy egész életen át tart. Vagyis ha egy gyermek autizmussal születik, akkor az végleges. Miért használja mégis a „gyermekkori” szót és milyen besorolást fog kapni tinédzserként?

Egy fontos és lényeges zavar kikerült a DSM-5-ből: a Rett-szindróma.

Folytatjuk Az autizmus építőkockái tanfolyamunkat.

Ajánljuk: DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz, 2014. Oriold és Társai Kiadó